Kevés olyan uralkodója volt Magyarországnak, aki akkora fordulatot hozott volna a gazdaságban, mint I. Károly Róbert (1308–1342). Az Anjou-házból származó király nemcsak a politikai hatalmat erősítette meg a belviszályok után, hanem teljesen új alapokra helyezte a királyság pénzügyi rendszerét is. Uralkodása idején született meg az, ami évszázadokon át fogalommá vált: a magyar aranyforint, a „körmöci arany”.
⛏️ Az arany országa
A 14. század elején Magyarország volt Európa legnagyobb nemesfém-kitermelője. A Felvidék arany- és ezüstbányái – különösen Körmöcbánya (Kremnica), Selmecbánya, Nagybánya és Besztercebánya – évente 5-6 tonna aranyat adtak, ami a korabeli világ aranytermelésének közel egyharmadát jelentette. Károly Róbert visszavette a bányák királyi felügyeletét, bevezette az urbura-rendszert (a bányajövedelem tizedét a koronának kellett fizetni), majd a kitermelt nemesfémet királyi verdékbe irányította.
⚖️ Pénzügyi reform és stabil valuta
A 13. században a magyar ezüstdenár annyira elértéktelenedett, hogy néhány év alatt is több pénzrontást hajtottak végre. Károly Róbert felismerte, hogy az ország csak akkor kapcsolódhat újra az európai kereskedelem vérkeringésébe, ha megbízható, értékálló pénzt vezet be. Ezt a célt szolgálta a háromszintű pénzrendszer: ezüstdenár a mindennapi forgalomra, garas a nagyobb tranzakciókra, és aranyforint a nemzetközi fizetőeszközként.
🪙 Az első magyar aranyforint
Az első aranyforintokat 1325 körül verték Körmöcbányán. A pénz súlya kb. 3,53–3,56 gramm, finomsága 23¾ karát (≈0,989), átmérője kb. 20 mm volt. 1 aranyforintot 100 dénárban számoltak, ez lett az elszámolási alap. A pénz stabil értéke és magas aranytartalma miatt hamar elterjedt egész Európában, és a körmöci arany a megbízhatóság szimbólumává vált.
👑 Ikonográfia – Szent László, a királyi eszmény
Károly Róbert tudatosan választotta Szent László király alakját pénzei főmotívumául. Az előlap Szent Lászlót ábrázolja koronával, jogarral és országalmával; a hátlap keresztet liliomos díszítéssel, gyöngysoros keretben. A felirat MONETA AVREA REGIS HUNGARIE – Magyarország királyának aranypénze.
🧮 Dénár–garas–aranyforint: váltóarányok és vásárlóerő
A középkori Magyarországon 1 aranyforintot 100 dénárban számoltak, de a dénár ezüsttartalmának csökkenése miatt a tényleges piaci értékek elcsúsztak. A garas, amely a cseh mintát követte, Károly Róbert idején honosodott meg, és Mátyás király reformjától számítva 1 garas = 4 dénár volt. A 14–15. századi közép-európai gyakorlatban 1 forintot 14–16 garasnak feleltettek meg.
Mit lehetett venni ezekért az összegekért? A prágai garas értékéhez viszonyítva egy cipő vagy balta ára 1 garas körül mozgott, egy sertés 5–29 garasba, egy tehén 22–55 garasba került. Egy forint tehát 1–3 tehén értékének felelt meg. A kapupénz adó 1336-ban évi 18 dénár volt, míg egy képzett mesterember akár 16–28 forintot is kereshetett évente. Ezek a példák jól mutatják az aranyforint vásárlóerejét és társadalmi jelentőségét.
💼 Az aranyforint szerepe a kereskedelemben
A magyar forintot elfogadták Velencétől Nürnbergig, és egyenértékűnek számított az olasz fiorinnal vagy a velencei dukáttal. A stabil értékű aranypénznek köszönhetően megélénkült a kereskedelem, Magyarország megbízható partner lett a külföldi bankházak szemében, és megalapozta a későbbi, erős királyok – például Luxemburgi Zsigmond és Mátyás király – pénzügyi politikáját.
💎 A magyar forint öröksége
Károly Róbert halála után fia, I. (Nagy) Lajos folytatta az aranypénz verését, a súly és a finomság változatlan maradt. Ez a stabilitás 500 évig fennmaradt, és a 14. századi aranyforint szabványa még a 18. századi Mária Terézia-dukátokban is tükröződött. A körmöci arany pénztörténeti etalon lett, és a magyar gazdasági öntudat maradandó jelképe.
A Károly Róbert-féle aranyforint nem csupán egy történelmi pénz, hanem a bizalom és értékállóság szimbóluma. Több mint 700 év távlatából is azt üzeni, hogy a valódi érték – legyen az arany, tudás vagy hitelesség – nem inflálódik el.