Szinte minden családnál előfordul, hogy egy-egy régi pénzérme vagy papírpénz évekig feledésbe merül egy fiók vagy doboz mélyén. Az ilyen kincsek sorsa gyakran bizonytalan: vajon jelentős értéket is képviselnek? Egyáltalán hogyan tudhatjuk meg otthon, hogy mennyit ér a régi pénz?
A munkánk során gyakran keresnek meg hasonló a kérdéssel, ezért szeretnénk röviden, közérthetően összefoglalni, mire érdemes odafigyelni.
Mire érdemes figyelni, ha régi pénz kerül elő? Milyen szempontok határozzák meg az értéket?
A legelső lépés mindig a pontos azonosítás.
Minden pénz, legyen az érme vagy papír, értékét alapjaiban határozza meg:ű
- a kibocsátás éve,
- a pénznem,
- az esetleges verdejel (ami azt jelzi, melyik pénzverdében készült az érme),
- valamint az, hogy milyen állapotban van.
Az állapot meghatározása nem igényel feltétlenül profi eszközöket.
Elővehetünk egy nagyítót, és szemrevételezhetjük, mennyire kopott az érme felirata, mennyire olvashatóak a részletek.
A papírpénzeknél nézzük meg, vannak-e hajtások, szakadás, elszíneződés, ezek ugyanis mind-mind csökkentik az értéket. Gyakran előfordul, hogy két látszólag egyforma pénz között tízszeres különbség van csak az állapot miatt.
Ha több példányunk van, ne keverjük össze őket. Különítsük el az eltérő évjáratokat, illetve figyeljük meg, akad-e közöttük ritka változat. Az olyan, látszólag hibás, ferdén nyomtatott, vagy selejtesnek tűnő pénzek esetén érdemes utánanézni, hiszen az ilyen hibák néha sokat érhetnek a gyűjtők szemében.
Hol és hogyan tudhatjuk meg, mennyit ér a régi pénz otthon?
A leggyorsabb tájékozódási pont mindig az internet, de nem mindegy, hogyan keresünk.
Elsőként célszerű beírni a pénzen látható évszámot, pénznemet és esetleges verdejelet egy keresőbe.
Például így: „100 forint 1983 verdejel nélkül értéke”.
Ez már rögtön kidobhat aukciós oldalakat, fórumokat, katalógusokat, ahol hasonló példányokat árulnak vagy értékelnek.
Fontos azonban, hogy ne csak az eladási hirdetéseket nézzük!
Az ár, amit valaki kér, nem ugyanaz, mint amit ténylegesen adnak érte. Sokkal inkább érdemes a „lezárt aukciók” menüpontot keresni, vagy az archívumokat böngészni, ahol kiderül, mennyiért kelt el valójában az adott érme vagy bankjegy.
Magyarországon például a Darabanth, a BÁV, illetve különböző online piacterek aukciós múltja segíthet. Ezeken pontos összegek és a darabok állapota is szerepel, így hitelesebb képet kapunk a piaci árakról.
A közösségi média is hatékony lehet:
Facebookon több magyar numizmatikai oldal, csoport létezik, ahol akár fénykép feltöltésével is kérhetünk gyors értékbecslést. Itt gyakorlott gyűjtők, szakértők adnak tanácsot, megmondják, melyik darab lehet ritkaság, vagy épp megerősítik, ha csak forgalmi értékkel bír az adott pénz.
Katalógusokat is használhatunk: több, évente megjelenő magyar numizmatikai kiadványban évről évre frissülnek az értékek, és részletes fotók segítenek az azonosításban. Ezeket antikváriumokban vagy könyvtárakban is megtalálhatjuk.
Offline lehetőségként szóba jöhet egy numizmatikai szaküzlet vagy zálogház felkeresése. Itt a tapasztalt eladók rövid idő alatt megmondják, ha valami értékesebb darab akadt a kezünkbe, és azt is, ha nincs különösebb piaci értéke. Ha valóban különleges pénzünk van, érdemes lehet egyszerűen elvinni egy aukciósházba, ahol hivatalos szakvéleményt adnak róla.
Mit ne tegyünk és hogyan őrizzük meg a régi pénz értékét?
Sokan elkövetik azt a hibát, hogy megtalálják a régi pénzt, majd gondolkodás nélkül elkezdik tisztogatni, fényesíteni, vagy épp megpróbálják javítani a hibákat.
Ez a legrosszabb, amit tehetünk!
Az érmek esetén a patina (a felület természetes oxidrétege) éppen hogy értéket növelhet, a fémtisztítóval vagy dörzsszivaccsal kezelt darabokat viszont a gyűjtők már el sem fogadják.
A papírpénzeket ne ragasszuk, inkább helyezzük őket lapos, savmentes fóliába, hogy minél kevésbé sérüljenek.
Tároláskor tartsuk távol a párától, nedvességtől, közvetlen napfénytől; ez ugyanis hosszú távon megőrzi az értékesebb darabok állapotát. Célszerű akár bankkártyatartó-szerű, átlátszó műanyag lapokba helyezni a bankjegyeket, érméket pedig egyenként tasakolva, dobozban, egymástól elválasztva tárolni.
Ha valami igazán különlegesre bukkanunk, például arany- vagy ezüstérmére, külföldi, magyar forgalomban nem ismert pénzre, vagy ritka történelmi bankjegyre, ne akarjuk rögtön eladni a legelső ajánlatra. Mindig kérjünk több helyről értékbecslést, és ha szükséges, kérjük ki szakértő véleményét.
Fontos az is, hogy a régi pénzt lehetőleg ne darabonként, hanem egységcsomagban, azaz évjáratok, sorozatok vagy témák szerint rendszerezve kínáljuk eladásra, mert így a gyűjtők szívesebben vásárolnak és akár többet is fizetnek érte.
Mikor érdemes eladni a régi pénzt, és mik a buktatók?
Magyarországon a legjobb árakat rendszerint az aukciókon lehet elérni, főleg, ha különlegesebb tételről van szó. Ilyenkor érdemes akár fél évet is várni egy tematikus árverésre.
A közösségi piactereken (például Vatera, Jófogás) gyorsabban lehet eladni, de az árak itt gyakran alacsonyabbak, ráadásul a csalók, hamisítványok is gyakrabban előfordulnak.
Eladás előtt minden esetben készítsünk részletes, éles fotókat, és írjunk le mindent, amit tudunk a pénzről (évjárat, verdejel, állapot, különleges ismertetőjegyek). Így a vásárlók is bátrabban licitálnak, és nekünk is könnyebb lesz tisztán látni, mennyit kérhetünk érte.
Amennyiben otthon előkerült néhány régi érme, egy-egy különlegesebb bankjegy, esetleg egy egész családi gyűjtemény, érdemes megfontolni, mit is kezdjen velük. Ne hozzon hirtelen döntést, hiszen az érték meghatározása nem mindig egyszerű feladat. A Procopius Numizmatikánál minden egyes darabot külön figyelemmel vizsgálunk meg, legyen szó akár egyetlen érméről, akár több generáció óta őrzött örökségről. A szakmai hátteret Molnár Péter, cégünk alapítója és a Magyar Érmekatalógus társszerzője biztosítja, így biztos lehet benne, hogy az értékbecslés minden esetben személyesen, alapos szakértelemmel történik.
Felvásárlási folyamatunk átlátható, nincs rejtett költség, az ajánlat mindig a piaci viszonyokhoz igazodik, a kifizetés akár azonnal, készpénzben is történhet.
Amennyiben kivételes ritkaságról van szó, az aukciós értékesítésben is számíthat ránk, mindezt kimagaslóan kedvező feltételekkel. Nem csupán kereskedőként, hanem szenvedélyes numizmatikusként gondolkodunk, így minden ügyfelünk számára igyekszünk a lehető legjobb megoldást kínálni.
Amennyiben szeretné megtudni, valójában mennyit érnek a régi pénzek otthon, vagy bizonytalan abban, mikor és hol érdemes eladni, bátran vegye fel velünk a kapcsolatot személyesen, telefonon vagy e-mailben egyaránt örömmel segítünk.
Gyakran ismételt kérdések a régi pénzek értékével kapcsolatban
Sokan keresnek meg bennünket azzal, hogy otthon találtak néhány régi érmét vagy bankjegyet, de nem tudják, mit kezdjenek velük. Az alábbi kérdések és válaszok a leggyakoribb bizonytalanságokat tisztázzák – a tárolástól az értékbecslésig és az eladásig.
Elsőként mindig az évszámot, a pénznemet, a verdejelet és az állapotot érdemes megnézni. Ha ritka évjáratú, hibás nyomású vagy kiváló állapotú a darab, jó eséllyel értékesebb. Az interneten és szakmai katalógusokban gyorsan ellenőrizhető, mennyit érhet.
Nem ajánlott. A gyűjtők számára a természetes patina az érték része. A tisztítás, fényesítés, dörzsölés rontja az állapotot és akár teljesen elértéktelenítheti az érmét. Inkább hagyja eredeti formájában, és mutassa meg szakértőnek.
A legbiztosabb, ha numizmatikai szaküzlethez vagy aukciósházhoz fordul. A Procopius Numizmatikánál minden darabot egyedileg vizsgálunk meg, és szakértői véleményt adunk, akár személyesen, akár online fénykép alapján.
A papírpénzeket savmentes fóliában, az érméket pedig egyenként tasakolva, száraz, hűvös helyen javasolt tartani. Kerülje a nedvességet, napfényt és a kézzel való érintést; ezek mind csökkenthetik az értéket.
Különlegesebb darabok esetében az aukciókon érhető el a legmagasabb ár, de a folyamat időigényes lehet. Ha gyors értékesítésre van szükség, a Procopius Numizmatika készpénzes felvásárlást is kínál, piaci áron és átlátható feltételekkel.