Egy „világpénz” magyar köntösben, miért született, mire használták, és miért nem lett soha néppénz?
A 19. századi magyar pénztörténet egyik legizgalmasabb, mégis gyakran félreértett aranypénze a magyar vert 8 forintos. Névértéke szerint forint, megjelenésében magyar állami pénz, funkcióját tekintve azonban egyértelműen nemzetközi elszámolási arany volt. Ez a kettősség adja a különlegességét – és magyarázza azt is, miért találkozunk vele ma sokkal ritkábban, mint ahogy azt elsőre gondolnánk.
Ez a blogbejegyzés összefoglalja mindazt, amit a 8 forintosról biztosan tudunk, és segít elhelyezni ezt az érmét a kor pénzpolitikai gondolkodásában.
Egy új korszak küszöbén – miért volt szükség 8 forintosra?
A kiegyezés utáni évtizedekben Magyarország egyik legfontosabb pénzügyi kérdése az volt, hogyan lehet a belső forintalapú pénzrendszert összhangba hozni a nemzetközi aranypénz-forgalommal. Európában ekkor már a frankalapú aranypénzek – különösen a 20 frankos – számítottak etalonnak.
A magyar válasz nem a teljes rendszerváltás, hanem az illeszkedés volt.
Ennek eredményeként született meg:
a 4 forintos arany (10 frank) és
a 8 forintos arany (20 frank).
A 8 forintos verésének megindítása 1870-ben nem numizmatikai érdekesség volt, hanem tudatos pénzpolitikai döntés: Magyarország olyan aranypénzt akart, amely belföldön forint, külföldön pedig azonnal felismerhető értékegység.
20 frank – 8 forint: nem dísz, hanem üzenet
A 8 forintos egyik legfontosabb jellegzetessége a kettős címletfelirat:
20 FR – 8 FRT
Ez a felirat nem esztétikai elem, hanem funkcionális információ volt.
A pénz azt „mondta”:
a Monarchián belül: 8 forint,
a nemzetközi pénzpiacon: 20 frank.
Ez óriási előnyt jelentett:
nem kellett mérlegelni,
nem kellett újraszámolni,
nem kellett bizalmat építeni.
A 8 forintos olvasható volt Európa számára.
Hogyan illeszkedett a 8 forintos a Latin Monetáris Unió világába?
Fontos pontosítani: a Monarchia nem volt hivatalos tagja a Latin Monetáris Uniónak.
Ennek ellenére átvette annak aranypénz-szabványát.
A 8 forintos:
tömege és finomsága megegyezett a 20 frankos aranypénzével,
gyakorlatilag LMU-kompatibilis „világpénz” volt.
Ez azt jelentette, hogy a 8 forintos:
bankokban,
külkereskedelemben,
nemzetközi elszámolásokban
ugyanúgy kezelhető volt, mint egy francia, olasz vagy svájci 20 frankos arany.
Mire használták valójában?
Fontos kimondani:
nem arra, amire egy forgalmi pénzt általában használunk.
A 8 forintos:
nem napi vásárlásokra,
nem bérfizetésre,
nem apróbb tranzakciókra
szolgált.
Ezzel szemben tipikus felhasználása:
banki aranytartalék,
külkereskedelmi fizetések,
nagy összegű pénzügyi tranzakciók,
vagyonmegőrzés.
Ez egy „asztalfiók-pénz” volt:
nem a zsebben, hanem a páncélszekrényben élt.
Ha jogilag forgalmi pénz volt, miért nem terjedt el a lakosság körében?
Ez a kérdés a 8 forintos lényegéhez vezet.
- Túl nagy érték
Egy 8 forintos arany a kor átlagjövedelmeihez képest rendkívül magas címlet volt. A mindennapi életben:
ezüstpénzek,
váltópénzek,
bankjegyek
forogtak. - Az arany nem „költőpénz”
Az aranypénzt:
elrakták,
megtakarították,
örökölték vagy továbbadták –nem elköltötték. - Könnyű kivándorlás
Mivel a 8 forintos külföldön is:
azonnal értelmezhető volt,
szabványos aranytartalmat hordozott,
természetes módon:
kiment az országból, vagy
beolvasztották, amikor az aranypiac úgy diktálta. - Nem erre tervezték
A legfontosabb ok mégis az, hogy nem lakossági pénznek szánták.
A 8 forintos pénzpolitikai eszköz volt, nem társadalmi fizetőeszköz.
Ferenc József kora és a 8 forintos szerepe
A magyar 8 forintos aranypénzek Ferenc József uralkodásának tipikus termékei:
egy átmeneti korszak lenyomatai, amikor:
Magyarország még forintalapú rendszert használt,
de már az aranyalapú nemzetközi pénzvilág felé nyitott,
és a bizalom legfontosabb hordozója az arany volt.
A 8 forintos „utóélete”
A 8 forintos aranypénzek kora:
1870-től a forintkorszak végéig tartott,
az 1892-es koronareform után szerepük megszűnt,
az állomány jelentős részét beolvasztották vagy külföldre vitték.
Ezért van az, hogy:
ma kevés maradt belőlük,
szép állapotban különösen ritkák,
és történetileg sokkal többet mondanak, mint amit a névértékük sejtet.
A magyar 8 forintos aranypénz nem azért különleges, mert 8 forint,
hanem mert 20 frank volt.
Egy olyan korszakban, amikor Magyarország még kereste a helyét Európa pénzügyi térképén, ez az érme már pontosan tudta, melyik asztalnál akar ülni.