A befektetési arany adózása Magyarországon

Amikor befektetési aranyat vásárolunk, legtöbbször a biztonságos megtakarítás és az értékállóság a fő motivációnk. Az arany az elmúlt évtizedekben sokszor bizonyította, hogy stabilan megőrzi az értékét, és válságos időszakokban is kézzelfogható menedéket jelenthet. A vásárlás azonban csak az első lépés. Ugyanilyen fontos, hogy tisztában legyünk a hazai adózási szabályokkal, hiszen ezek határozzák meg, mit kell tennünk, amikor később eladjuk a kezünkben lévő aranyrudat vagy érmét.

Ahhoz, hogy magabiztosan mozogjunk a témában, érdemes végignézni, mit nevez a magyar jog befektetési aranynak, milyen előnyei vannak az áfamentességnek, és hogyan számítjuk ki az eladáskor fizetendő adót.

Mi minősül befektetési aranynak Magyarországon?

A rúd vagy lemez akkor tekinthető befektetési aranynak, ha legalább 995 ezrelékes tisztasággal rendelkezik, és a súlya eléri az 1 grammot. Ez a feltétel gyakorlatilag lefedi a piacon kapható, klasszikus aranyrudak túlnyomó részét. Amikor egy terméken a 999,9 jelölést látjuk, már biztosak lehetünk abban, hogy a tisztaság megfelel a befektetési célú előírásoknak.

Az aranyérmék esetében valamivel összetettebb a helyzet. 

Az érme akkor minősül befektetési aranynak, ha legalább 900 ezrelékes tisztaságú, továbbá az adott országban törvényes fizetőeszköz volt, és nem kizárólag gyűjtői értéket képvisel. Ennek egyik feltétele, hogy a piaci értéke ne haladja meg jelentősen a benne lévő arany értékét.

A jogszabály ezt úgy fogalmazza meg, hogy az érme piaci ára nem lehet magasabb a nemesfém-tartalomból számolt ár 80%-ánál. Ha egy érme ennél drágábban forog, akkor inkább numizmatikai darabnak számít, nem pedig befektetési aranynak.

Milyen előnyökkel jár az áfamentesség?

A befektetési arany egyik legnagyobb előnye, hogy vásárláskor áfamentes. 

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vételár nem tartalmazza a hazai áfát, így az arany jóval kedvezőbb áron érhető el, mint egy hagyományos termék. Az áfamentesség azonban nem automatikus, csak akkor él, ha a megvásárolt darab teljesíti a befektetési aranyra vonatkozó előírásokat. Emiatt a dokumentumok megőrzése nagyon fontos, hiszen ezek igazolják, hogy a termék valóban ebbe a kategóriába tartozik.

A vásárlók számára ez plusz biztosítékot is jelent, hiszen ha egy aranyrúd vagy érme megfelel a kritériumoknak, az biztosítja, hogy a piacon is könnyebben értékesíthető lesz. Ugyanis a legtöbb kereskedő csak az ilyen, standardizált darabokat vásárolja vissza.

Eladás és jövedelemadó (SZJA)

Amikor eladjuk a fizikai befektetési aranyunkat, a jogszabály egyértelműen fogalmaz. 

Az SZJA törvény 58. § szerint az ilyen ügyletből származó jövedelem az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem kategóriába esik. Ez első hallásra bonyolultnak tűnhet, de ha megértjük a logikáját, könnyen átlátható.

A legkedvezőbb helyzet az, amikor igazolni tudjuk a beszerzési értékét. Ekkor a jövedelmünk egyszerűen az eladási ár és a vásárláskori ár különbsége. Ha például 1 000 000 Ft-ért adunk el egy olyan aranyrudat, amelyet korábban 800 000 Ft-ért szereztünk meg, akkor a jövedelmünk 200 000 Ft. Ezt az összeget kell alapul venni, és erre számoljuk rá a 15% személyi jövedelemadót.

Ha viszont nincs meg a számlánk vagy bármilyen bizonylat, akkor a törvény egy kevésbé kedvező szabályt alkalmaz. 

Ilyenkor az eladási ár 25%-a számít jövedelemnek, papírok nélkül tehát nem a tényleges nyereség után fizetünk adót, hanem egy automatikusan meghatározott rész után. 

Amennyiben tehát 1 000 000 Ft-ot kapunk az eladásért, a törvény szerint 250 000 Ft tekintendő jövedelemnek, és erre kerül rá a 15% adó. Ez 37 500 Ft befizetendő adót jelent.

Arany adózása: mikor nem kell adót fizetni arany eladásakor?

Érdemes tudni, hogy ha az adott évben az ingó vagyontárgyak értékesítéséből származó összes jövedelmünk nem haladja meg a 200 000 Ft-ot, akkor nem kell adót fizetnünk. Ha pedig az éves bevétel nem éri el a 600 000 Ft-ot, akkor jövedelmet sem kell megállapítani, vagyis az ilyen ügyleteket az adóbevallásban sem szükséges szerepeltetni.

Ugyanakkor fontos tisztázni, mi történik akkor, ha mindezeket a határokat meghaladjuk. Ha például több eladásból összeadódva 4 000 000 Ft jövedelmünk keletkezik az év során, akkor ezt teljes egészében szerepeltetnünk kell az SZJA-bevallásban, és az összeget 15 %-os adó terheli. Ebben az esetben tehát 600 000 Ft adót fizetünk meg. 

Jó hír viszont, hogy más közteher nincs, vagyis az aranyeladásból származó jövedelem után nem fizetünk szochót, tb-járulékot vagy bármilyen további terhet. A szabály egyszerű: ha jövedelmünk meghaladja a 200 000 Ft-ot, akkor csak a 15 % személyi jövedelemadót kell befizetni, mást nem.

A különbség a számlával igazolt és a számla nélküli eset között könnyen százezrekben mérhető, ezért a dokumentumok megőrzése hosszú távon is megtérül. Mivel a befektetési arany nem tartozik az MNB felügyelete alá, a kereskedő nem von le adót helyettünk. A bevallás és az adófizetés mindig a mi feladatunk marad.

Ezért érdemes minden eladás előtt átnézni, milyen papírjaink vannak, és ha jelentősebb összegű eladásról van szó, adótanácsadóval egyeztetni, hogy biztosan a megfelelő szabályt alkalmazzuk.

Gyakran ismételt kérdések a befektetési arany adózásáról

A befektetési arany eladásánál gyakran ugyanazok a kérdések merülnek fel, főleg a jövedelem kiszámításával és a bevallási kötelezettséggel kapcsolatban. Az alábbi válaszok segítenek gyorsan átlátni, mire kell figyelnünk, mielőtt eladunk egy aranyrudat vagy érmét.