A római civilizáció egyik legmaradandóbb öröksége a pénzverés rendszere. A Római Köztársaság korától egészen a Bizánci Birodalom bukásáig több mint másfél évezredes fejlődés vezetett a modern pénzrendszerek alapjaihoz. A pénz nemcsak gazdasági eszköz volt, hanem a hatalom és propaganda egyik legfontosabb formája is.
A kezdetek – a Római Köztársaság kora
A római pénzverés Kr. e. 3. század körül alakult ki, amikor Róma Itáliában már jelentős hatalommá nőtte ki magát. Ekkor még a bronz alapú csere volt az általános, a fém értéke a súlyától függött.
Az első pénzformák: aes rude, aes signatum és aes grave. Ezeket követték a vert pénzek, amelyek a dél-itáliai görög városok hatására jöttek létre. A denarius-rendszer bevezetése alapozta meg a római gazdaságot.
| Pénznem | Anyag | Értékviszony | Megjegyzés |
| Aureus | arany | 25 denarius | ritka, nagy értékű |
| Denarius | ezüst | 10 as | a rendszer alapja |
| Quinarius | ezüst | ½ denarius | kisebb címlet |
| Sestertius | ezüst/bronz | ¼ denarius | később nagyméretű bronzpénz |
| As | bronz | alapegység | mindennapi pénz |
| Semis, Triens, Quadrans | bronz | tört egységek | aprópénzek |
Aes grave i.e.240
A verési technológia fejlődése
A rómaiak eleinte kézi technikával dolgoztak. A fémkorongot két verőtő között kalapáccsal ütötték meg. A császárkorban már vezetősínes verőpadokat alkalmaztak, ami pontosabb illesztést biztosított – ez az automatizált verés előfutára volt.
A császárkori pénzverés
Augustus császár idején a pénzverés teljesen állami ellenőrzés alá került. A pénzeken megjelent az uralkodók arcképe, neve és címei – a pénz így propagandahordozóvá vált.
Postumius Albinus denar ie.81.
A késő császárkor és a bizánci pénzverés
A Kr. u. 3. század válsága az ezüstpénzek leértékelődését hozta. A denarius helyét az antoninianus, majd a follis vette át. A 4. században Nagy Konstantin reformja során megszületett a solidus, amely 700 évig maradt használatban. A Bizánci Birodalomban Konstantinápoly mellett több fontos verde is működött, mint például Thesszalonike és Nikomédia.
Titus emlék aureus 113.
A pénzverés jelentősége és öröksége
A római és bizánci pénzverés nem csupán gazdasági tevékenység volt: politikai propaganda, gazdasági stabilitás és művészi teljesítmény egyaránt megnyilvánult benne. A latin ‘moneta’ szó Juno Moneta templomából ered, ahol az első római pénzverde működött – innen ered mai ‘money’ szavunk is.
Összegzés
A bronz aes rude-tól a bizánci solidus-ig a római pénzverés története a civilizáció fejlődésének tükre. A római pénz egyszerre volt gazdasági eszköz, műalkotás és hatalmi szimbólum – és ma is a numizmatika legizgalmasabb területei közé tartozik.